1.0wndrlndhttps://wndrlnd.cafeblog.huwonder landhttps://wndrlnd.cafeblog.hu/author/sagaselyemsonkagmail-com/Godot<p style="text-align: justify">Mikor Magyarországon volt júliusban nem érdekelt ő engem annyira, hiszen nem ő volt az egyedüli, akivel írogattam. Néha nem is válaszoltam. Nem gondoltam őt komolyan. Egyáltalán nem gondoltam, hogy ő tényleg idejön. Hogy miattam-e azt végképp nem tudom. Egy hosszú munkával teli, fáradtságos napom után kérdezte meg este, hogy találkozunk-e. A hátam közepére sem kívántam semmiféle randit aznapra, csak azt, hogy végre aludhassak. Nem találkoztunk. Szomorú hangulatjelekkel elfogadta. Teltek múltak a napok, nyaraltam, írtunk. Kezdtem sajnálni, hogy kihagytam a találkát. Elkezdett hiányozni, ha nem üzent. Természetesen én nem kapkodtam el sosem a kezdeményezést...az milyen lenne már...a végén még azt hinné tetszik nekem..... <br /><br />Az internetes kommunikációnk rendületlen. Ezalatt a skype-on illetve whatsup-on történő beszélgetéseket értem. Az arcát, profilját már minden szögből könnyedén megismerem, annyi képet küld magáról, és a rendkívül kedvesnek tűnő családjáról. Nem házas. Nincs gyermeke. Állítólag. Már én is küldök neki képet, amin ténylegesen rajta is vagyok :) Barátaimmal kóperálva szoktam a teljesen természetesnek tűnő, abszolút nem beállított adhoc képeket ellőni neki. <br /><em>"Mosolyogj..nem jó..vicsorítasz tedd feljebb a kezed....ááááá...becsuktad a szemed...na majd folytatom, csak iszom egy korty bort"</em><br />Úgy tűnik jók a fotósok, mert dicsér. Ez tetszik. Nagyon. Hízeleg a májamnak. Elárulom, egészen bele lehet jönni a kép küldözgetésbe. Ahhoz képest, hogy mennyire nem akartam, már selfiezek is neki igazi turista módjára az Erzsébet hídon. <br /><br />Azon gondolkodtam, hogy vajon meg lehet-e szeretni valakit anélkül, hogy személyesen láttuk volna egymást.<strong> Mi a kulcsa a megmaradó online kapcsolatnak?</strong><br /><br /><span style="color: #000000">1.</span> (Megérett a meggy) Azonos nyelv. Legalábbis legyen legalább egy nyelv, amit mindketten beszélünk.</p>
<p>2. Kölcsönös szimpátia. Egyszerű dologra gondolok: szép szép jóképű jóképű pupillatágító vonzalom.</p>
<p>3. Udvarias, természetes online beszélgetés. Érdeklődés kiváltás, fenntartás. Hogyan lehet ezt? Általában már az online társkeresőn azonos érdeklődés alapján találunk egymásra, így a hasonlóság meg van. Semennyire nem hiszek az ellentétek vonzzák egymást elvben. Lárifári.<br /><br />4. Gyakori beszélgetések. Mi általános témákról szoktunk. Mindig az az első, "hogy vagy?" Aztán magunkévá tesszük, formáljuk tovább, egészen a nevetésekig. Azonos humorérzék rendkívül lényeges. Az együtt nevetés fontossága. Esetleg erre visszautalás a későbbi beszélgetések során, amolyan közösen megélt dologként.(intermezzo: randiztam egy tőlem jóval idősebb brit formával, aki annyira hadart, hogy többször is vissza kellett kérdeznem, mikor nevetett-gondolom a poénoknál:P- és ez ugye sem a kitűnő kommunikációt, így az azonos hullámhosszat sem tükrözi)<br /><br />5. Kíváncsiság. Interkulturalitás. Engem hihetetlenül érdekel, hogy ő milyen kultúrában él. Milyen gondolatai vannak a világról, mit a kedvenc étele, hová jár pihenni, vannak e barátai, milyen a szociális közege. Az emberek zöme szeret magáról beszélni, hagyjuk hát. Meg lesz a gyümölcse. <br /><br />5+1 . Várakozás a személyes találkozásra. Kérdés, hogy meddig érdemes.<br /><br />Ma először írtam neki, hogy kedvelem. Ő is nagyon. Izgatottan várom Alit.<br /><br /><br /><img class="alignnone size-medium wp-image-40" src="https://wndrlnd.cafeblog.hu/files/2016/09/Wating-For-The-Perfect-Man-DC90-300x233.jpg" alt="wating-for-the-perfect-man-dc90" width="300" height="233" /><br /><br /></p>rich