Izgulok. Ha megkapja a vízumot, akkor egészen 10 napig együtt leszünk. Összezárva. Ez több, mint az elmúlt három, négy napos randik. Ráadásul már két hónapja nem is láttam élőben. Ő nyugodt, én pörgök. Tuti nem fogunk jókat beszélgetni, tuti nem akar a csapongós énemmel BudapEstben lézengeni….vagy valójában én nem akarom? Valami nem klappol.
Jön, és nem várom őt a szívem mélyéről.
Szaladok elé, mert persze majdnem elkéstem. Köszönünk,mosolygunk, puszi puszi. Ő nyilvános helyen kerüli az intim helyzeteket. Furcsa. Itthon ajándékokat ad, táska, porcelánok a a szoba színéhez. Megköszönöm, átölelem. Szeretné bepakolni a ruháit valahová. Még csak arra sem vettem a fáradtságot mielőtt jött, hogy helyet csináljak neki. Vacsorázunk, beszélgetünk: szüleid, testvéred…? Zuhanyzik, elfárad, lefekszik. Fáj a hasa.
Reggel irány Eger. Vihetné-e szebb városba a bortól ódzkodó török férfit egy igazi magyar lány?! Vonaton beszélgetünk magyar meghatározó emberektől kezdve a macskákig. Városnézés, a várban először mióta itt van szájra puszi, ölel – nem jó, elhúzódom. Sétálunk, mint két barát. Vacsorázunk, szállodába megpihen. Fáj a foga. Érzem, hogy unom. Sétálunk. Visszamegyünk. Elmondom neki, hogy én őt jelenleg nem tudom elképzelni a mindennapjaimban, nem látom, hogy mit csinálunk, hogy mit akarunk egymástól? Ő sem 100% bennem, de vannak érzései, szeretne engem. Zaklatott beszélgetés. Ilyen, ki mi merre a tart az életben dolgok. Megértjük egymást, de nem esik jól, ahogy erősen magához húz, még ha pár másodpercig tart is. Reggel Ali borzalmasan ügyetlen módon próbálta a szexet kezdeményezni, mint aki most csinálja először….aztán nem lett belőle semmi…szabályosan elment tőle a kedvem. Igaz nem is volt kimondottan. Megállapítja, hogy én megváltoztam, más vagyok. Válaszolok, hogy igen ez lehetséges. Kimondja meztelenül az ágyon fekve, hogy akkor ő neki nincs is itt keresni valója. Jobb, ha hazamegy. Nem mondom, hogy ne. Élete legrosszabb vonatútja velem Egerből. Alig beszélünk. Könnyes a szeme. Nagyon sajnálom.
Gondolkodtam, hogy mit is sajnálok. És leginkább azt, hogy miért nem mondtam, hogy ne jöjjön? A belső megérzésekre kell hallgatni. Le akartam zárni szerintem. Örülök, hogy ő volt annyira “felnőtt”, reális és összeszedett, hogy kimondta, hazamegy.
Valójában én, az én személyiségem nem változott. Irányába változtam. Nem fogadom el, hogy nem csókolózunk, hogy szorosan irritálóan ölel, hogy nehézkes a szex, hogy hamar elfárad, hogy papás mamásan éljünk esténként, és hogy mindent körül kell írnom, ha nem tudom a szót angolul. Nem akarok időt adni ennek. Nem akarom minden egyes alkalommal újra kezdeni, ha itt van. Minek…Nem találkoztunk sokáig, kihűlt. Mások vagyunk. Mások az igényeink. Nagyon jó ember ő, de barátok meg nem hiszem, hogy leszünk. És nincs lelkiismeret furdalásom.
Inkább megvárom “Sanyit”
The end.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: