….legyen szex és kávé….

Úgy döntöttem, hogy nem kertelek. Kiírom, ami a szépséges eseményeken túl valójában történt….

Ali tökéletes. Lenne. De sajnos nem az.  A legfontosabb dolog hiányzik, ami egy egészséges, vágyakozó nőnek kéne.
A szex.
Fantáziadús elmémet be zárva kellett hagynom, tartogatva későbbi időkre, mert az álmaimban szereplő képek a tökéletes mediterrán hímről nem, hogy nem teljesedtek ki, de csírájában voltam kénytelen elfojtani őket. 
Ölel, szorít, bújik. Ölel, szorít bújik. Ismétlődve. Más kultúra, aláírom. Sosem öltöztünk át egymás előtt, elvonultunk külön szobába. Én balga csak azért, mert őt “utánoztam”, különben nem vagyok az a szégyenlős fajta a hálótársam előtt. Pár perccel később, mikor már az alvó szettem nem feltétlen a nagy melegre való tekintettel tűnt el rólam az öt fokban  “Oh mi történt, meztelen vagy?!” kvázi kiáltás hagyta el a száját. Én nem beszéltem. Bújtam. Ahogy ő. Ölel, szorít, bújik, simogat, kölcsönös szenvedély, nem megy….alszik. Alszunk. Reggel: Bújik, simogat, ölel, nagyon simogat, kíván, semmi…Kávé. Dupla. Nekem.
Első gondolatom az volt, hogy jaaaaaj neeeee. Lelki probléma. Betegség. Miért én? Vagy velem van a baj? Nem hagyott nyugodni a kérdés, ezért megkérdeztem tőle finoman bújva, hogy mit gondol a meg nem történtekről? “Hiszen most ismertük csak meg egymást. Nehezen megy nekem.”Cirógat, mosolyog rám, ölel és látom, hogy boldog.