Godot

Mikor Magyarországon volt júliusban nem érdekelt ő engem annyira, hiszen nem ő volt az egyedüli, akivel írogattam. Néha nem is válaszoltam. Nem gondoltam őt komolyan. Egyáltalán nem gondoltam, hogy ő tényleg idejön. Hogy miattam-e azt végképp nem tudom. Egy hosszú munkával teli, fáradtságos napom után kérdezte meg este, hogy találkozunk-e. A hátam közepére sem kívántam semmiféle randit aznapra, csak azt, hogy végre aludhassak. Nem találkoztunk. Szomorú hangulatjelekkel elfogadta. Teltek múltak a napok, nyaraltam, írtunk. Kezdtem sajnálni, hogy kihagytam a találkát.  Elkezdett hiányozni, ha nem üzent. Természetesen én nem kapkodtam el sosem a kezdeményezést…az milyen lenne már…a végén még azt hinné tetszik nekem….. 

Az internetes kommunikációnk rendületlen. Ezalatt a skype-on illetve whatsup-on történő beszélgetéseket értem. Az arcát, profilját már minden szögből könnyedén megismerem, annyi képet küld magáról, és a rendkívül kedvesnek tűnő családjáról. Nem házas. Nincs gyermeke. Állítólag. Már én is küldök neki képet, amin ténylegesen rajta is vagyok 🙂  Barátaimmal kóperálva szoktam a teljesen természetesnek tűnő, abszolút nem beállított adhoc képeket ellőni neki.
“Mosolyogj..nem jó..vicsorítasz tedd feljebb a kezed….ááááá…becsuktad a szemed…na majd folytatom, csak iszom egy korty bort”
Úgy tűnik jók a fotósok, mert dicsér. Ez tetszik. Nagyon. Hízeleg a májamnak. Elárulom, egészen bele lehet jönni a kép küldözgetésbe. Ahhoz képest, hogy mennyire nem akartam, már selfiezek is neki igazi turista módjára az Erzsébet hídon. 

Azon gondolkodtam, hogy vajon meg lehet-e szeretni valakit anélkül, hogy személyesen láttuk volna egymást. Mi a kulcsa a megmaradó online kapcsolatnak?

1. (Megérett a meggy)  Azonos nyelv. Legalábbis legyen legalább egy nyelv, amit mindketten beszélünk.

2. Kölcsönös szimpátia. Egyszerű dologra gondolok: szép szép jóképű jóképű pupillatágító vonzalom.

3. Udvarias, természetes online beszélgetés. Érdeklődés kiváltás, fenntartás. Hogyan lehet ezt? Általában már az online társkeresőn azonos érdeklődés alapján találunk egymásra, így a hasonlóság meg van. Semennyire nem hiszek az ellentétek vonzzák egymást elvben. Lárifári.

4. Gyakori beszélgetések. Mi általános témákról szoktunk. Mindig az az első, “hogy vagy?” Aztán magunkévá tesszük, formáljuk tovább, egészen a nevetésekig. Azonos humorérzék rendkívül lényeges. Az együtt nevetés fontossága. Esetleg erre visszautalás a későbbi beszélgetések során, amolyan közösen megélt dologként.(intermezzo: randiztam egy tőlem jóval idősebb brit formával, aki annyira hadart, hogy többször is vissza kellett kérdeznem, mikor nevetett-gondolom a poénoknál:P- és ez ugye sem a kitűnő kommunikációt, így az azonos hullámhosszat sem tükrözi)

5. Kíváncsiság. Interkulturalitás. Engem hihetetlenül érdekel, hogy ő milyen kultúrában él. Milyen gondolatai vannak a világról, mit a kedvenc étele, hová jár pihenni, vannak e barátai, milyen a szociális közege. Az emberek zöme szeret magáról beszélni, hagyjuk hát. Meg lesz a gyümölcse. 

5+1 . Várakozás a személyes találkozásra. Kérdés, hogy meddig érdemes.

Ma először írtam neki, hogy kedvelem. Ő is nagyon. Izgatottan várom Alit.